Új fejlesztés a járműtechnikai laboratóriumban

A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézetében korszerűsített járműtechnikai laboratóriumot adtak át.
Dr. Kátai László, a Gépészmérnöki Kar dékánja köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a mai, korszerű képzésnek elengedhetetlen alkotóeleme az, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati képzésben is részesüljön a hallgató. A megfelelő gyakorlati képzéshez megfelelő eszközökre van szükség. Az elmúlt időszakban jelentős laboratóriumi fejlesztés volt a Karon, aminek következtében ma már tízezer négyzetméteren folyik laboratóriumi, gyakorlati képzés. Az elmúlt időszakban adtak át egy diagnosztikai laboratóriumot, amely elsősorban a mezőgépekhez kapcsolódik. Ugyancsak a mezőgazdasági gépek, eszközök, erőgépek gyakorlati képzését segíti a korszerű fedélzeti informatika laboratóriuma, a táblafigyelő rendszer. S van már korszerű motorfékterem, ami a motorok diagnosztikai vizsgálatát teszi lehetővé, és nem utolsó sorban a megújuló energiával kapcsolatos laboratóriummal is rendelkezik az intézet. Az elmúlt másfél - két évben mintegy félmilliárd forint fejlesztést hajtottak végre, de tíz év távlatában az infrastruktúra fejlesztésekkel együtt, a fejlesztések meghaladták a kétmilliárd forintot, amelynek nagy részét pályázati forrásokból sikerült megszerezni.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok körében egyre népszerűbb a Gépészmérnöki Kar, mert a gyakorlati képzést jól felszerelt műhelyekben, laboratóriumokban tudják megvalósítani. S azt is tapasztalni, hogy a hallgatók is szívesebben jönnek a gyakorlati órákra, mert nagyobb hatékonysággal, és kedvvel szerezhetik meg a tudást. Minden hallgató érezhetően nyitott arra, hogy ha van valamilyen korszerű eszköz, amit használhat is, akkor sokkal erősebb indíttatással veszi az akadályokat, és jobb eredményeket is ér el. Egy jól felszerelt oktatói bázison piacképes tudást szereznek a hallgatók, jelentette ki a dékán.

A karon négy alapképzés, és négy mesterképzés folyik. Az alapképzésben az általános gépész, mechatronikai mérnök, mezőgépész és műszaki menedzser szakok közül válogathatnak a jelentkezők, míg a mesterszakon hasonló képzésben részesülnek a hallgatók: a mechatronikai szak helyett létesítménymérnököket képeznek, amely szakterület az épülethez, építészethez, műszaki, üzemeltetési feladatok megoldásához kapcsolódik. A Kar két éve kapcsolódott a duális képzési formához is, a gépész, és a mezőgépész szakon van lehetőség a duális képzésre. Négy céggel – Axiál Kft., Bosch hatvani üzeme, Wamsler SE, Coca Cola Magyarország Kft. – van szerződésük. A dékán szerint a mezőgépész képzésre helyeznek nagy hangsúlyt, mert ebben a szakmában nagy a szakember hiány. Szoros kapcsolatban vannak a MEGFOSZ-szal, és a MEGOSZ-szal is, és együttműködnek abban a kampányban, amelyet „Legyél te is mezőgépész” címmel indított el a MEGFOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium. A fejlesztésekkel pedig azt is üzenik a felnövő nemzedéknek, hogy ez olyan szakma, amit érdemes művelni, és olyan eszközöket talál az egyetemen, ami a kedvet is meghozza a szakma választásához.

Dr. Kiss Péter, a Folyamatmérnöki Intézet igazgatója elmondta, hogy a most átadott korszerűsített jármű görgős fékpad jelentős átalakításon ment keresztül. Új mérőprogrammal látták el, hajtóanyag fogyasztásmérő egységgel egészítették ki, lendítőtömeggel, inerciával szerelték fel a fékpadot, ami azt jelenti, hogy motorfék üzemet is tudnak rajta vizsgálni. Kipufogó gázelszívó berendezést telepítettek, és egy nagy teljesítményű hűtőberendezéssel látták el a fékpadot. Ez utóbbira azért van szükség, mert vizsgálat közben nem a menetszél hűti az autó motorját, hanem egy külső ventilátor biztosítja a hűtő, illetve menetszelet a jármű számára.

A fejlesztés 12 millió forintba került, és saját bevételből finanszírozták a beruházást, amelyre azért volt szükség, hogy magas színvonalú oktatást nyújtsanak a hallgatóknak. A laboratórium most már magasabb szintű kutatási-fejlesztési munkát is lehetővé tesz, és a reményeik szerint olyan állapotba került ez a fékpad, hogy külső megbízásokat is el tudnak vállalni, és a kutatási projektekben való részvételt is lehetővé teszi. Az intézmény fenntartása jelentős önerőből történik, a fejlesztéshez a saját bevételekből különítették el a forrásokat, mégpedig több évi megtakarítás után. A fékpadot az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft. újította fel.

A képzési paletta a kezdeti időszakhoz képest jelentősen bővült, hiszen míg az első évtizedekben mezőgazdasági gépészmérnöki diplomával bocsátották ki a végzős hallgatókat, a ’90-es években elkezdték az általános gépészmérnöki képzést, amit mechatronikai, és műszaki menedzser szakkal bővítettek. A felújított laboratóriumban a közúti járművek vizsgálatát végezhetik el, de a mezőgépészek, és a mechatronikai mérnökszak hallgatói is tanulnak közúti járműtechnikát. A gépészmérnöki tanulmányokban a motorok, és a gépjárművek tantárgy szerepel.

Ami a tantárgyakat illeti, az intézet oktatói nagy hangsúlyt helyeznek a tananyagok korszerűsítésére is. Már 1995 óta oktatnak jármű elektronikát, és jármű informatikát, amely két olyan tantárgy, amelyet az elsők között kezdtek el tanítani. Az új diszciplínák tehát időben megjelentek az egyetem oktatási palettáján. Az utóbbi három évben vezető nélküli járműfejlesztés folyik az intézetben, amit az oktatók a hallgatókkal együtt közösen végeznek. A világ élvonalához tartozó fejlesztésekben az intézet, és a Kar is aktívan részt vesz. Az itt szerzett tudás tehát piacképes, és a legmodernebb technikákat tanulják meg a hallgatók mind a mezőgépész, mind az általános gépész szakon.

Bán Péter, az Energotest Kft. igazgatója az egyetemi kapcsolatukról elmondta, hogy nem csak szállítói partnere az intézménynek, hanem igyekeznek részt venni úgy az egyetem életében, hogy a szakdolgozatok megírásában biztosítják a hátteret, konzultációkat vállalnak a cégnél, államvizsga bizottságban vesznek részt. Magyarán az üzleti kapcsolat ma már szakmaivá terebélyesedett. A cég hallgatókat is fogad szakmai gyakorlatra, jelenleg is két gödöllői egyetemi gépészhallgató gyakornokoskodik a dunaharaszti cégnél.

A korszerűsített járműtechnikai laboratóriummal kapcsolatban az igazgató megjegyezte, hogy ilyen berendezés más egyetemen nincs, ez a legkorszerűbb laboratórium, alkalmas az elektromos járművek síkúti, töltési-ürítési ciklus viszonyainak a vizsgálatára is.

Az Energotest Kft.-ről elmondható, hogy a cég 1990 márciusában alakult, 100 százalékos mértékben magyar mérnöki tulajdonú vállalkozás. Az ügyvezető igazgatók közül Bán Péter gépészmérnök 1990 óta foglalkozik garázsipari és gépjármű-diagnosztikai berendezésekkel. Zentai Tamás villamosmérnök 1984 óta dolgozik a gépjármű-diagnosztika, és a számítógépes rendszerek területén. Steigervald Attila gépészmérnök, minőségügyi szakmérnök, és mérnök közgazdász. 1999 óta, mint minőségirányítási vezető, 2003 óta gyártásvezetőként dolgozik. A cég jelentős energiát fordít az ügyfelei esetenként speciális igényeinek, a hatósági elvárásoknak, az európai és Európán kívüli igényeknek és fejlődési folyamatoknak megismerésére, kiszolgálására. Ezekben saját fejlesztéseivel részt is vesz a típus berendezésektől a speciális autógyári végátvételi és fejlesztő rendszerekig, a hozzájuk tartozó programcsomagokkal együtt.

Negyvenfős mérnök csoport dolgozik azon, hogy az Energotest Kft. az aktuális kihívásoknak mindig megfeleljen. A fejlesztések nagyon jól dokumentáltak, a gépészmérnökök 3Ds PROENGINEER tervezőprogramban dolgoznak, a villamos tervezés EPLAN rendszerben folyik. A gyártás többlépcsős ellenőrzési rendszerén tesztelt termékek megállják a helyüket mind a magyar, mind az angol, német, osztrák, macedón, finn és ukrán gépjármű szervizekben. A cég nevével fémjelzett ENERGOLINE vizsgasori vezérlő program komplett mérésadatgyűjtő és kiértékelő program, mellyel a Közlekedési Hatóság szinte valamennyi, és a Magyar Autóklub minden állomása dolgozik, számos további javító, és vizsgabázis mellett. A cég határon túl is működtet képviseletet, az adott ország jogszabályainak megfelelően.

© 2004-2017.